szabadulás egyiptomból
Mózes és Áron elmentek a fáraóhoz, és azt mondták neki:
– A héberek Istene küldött minket, hogy kivezessük Izrael fiait a pusztába, s ott áldozzunk neki.
– Nem ismerem ezt az Istent. Nem tudok róla semmit, sem a csodákról, amiket tesz – válaszolta erre a fáraó.
Áron ekkor ledobta a botját, az pedig kígyóvá változott azon nyomban.
– Ezt az én varázslóim is könnyedén meg tudják csinálni. – mondta a fáraó, majd behívatta őket.
Az egyiptomi mágusok szintén kígyóvá változtatták botjaikat, hogy megmutassák, ők mit érnek. Erre azonban Áron kígyója felfalta az ő csúszómászóikat egy szempillantás alatt.
A fáraó nagyon mérges lett és ahelyett, hogy elengedte volna a zsidókat, még keményebben dolgoztatta őket.
Ekkor az Örökkévaló csapásokat bocsátott az egyiptomiakra.
A fáraó minden egyes csapás után már-már engedett, de a végén mindig megkeményítette szívét, és nem enged te el a zsidókat.
Isten elsőként vérré változtatta az összes folyót és minden vizet, ami Egyiptomban volt.
Másodikként békák lepték el az országot.
Ezután jöttek a szúnyogok, a vadállatok, majd a dögvész, a kiütések, a jégeső, a sáskák, a sötétség, de a fáraó még mindig megmakacsolta magát.
Az utolsó csapás volt a legkegyetlenebb. Az Örökkévaló megölt minden egyiptomi elsőszülöttet, csak a zsidók házát kímélte, mert nekik előre megmondta, hogy jelöljék meg vérrel ajtófélfáikat, és a halál angyala így elkerüli őket.
A tizedik csapás után a fáraó teljesen megtört, mert elvesztette elsőszülött fiát. Elengedte végre a zsidókat, akik így sok-sok évi rabszolgaság után kivonultak a szabad életbe.
